Az, hogy az embert egy kicsivel többen ismerik, természetesen azzal jár, hogy egy kicsivel többen alakítanak véleményt róla. Jót is, rosszat is. Vannak, akiknek tetszik, amit csinálunk (Nektek csináljuk, úgyhogy hallgassátok szeretettel!) Vannak viszont azok, akik keményen letámadnak minket, hogy ez kommersz szar, és semmiképpen nem Punk.
Nincs szándékomban leállni azon vitatkozni, hogy mi a Punk, de azért reakció gyanánt feltennék pár kérdést.
Azoknak, akik eddig szerettek, de most „ezek is elkommerszedtek” felkiáltással húzzák az orrukat arra, hogy csajszis a zenekar designja, hogy rózsaszín a honlap és „slágeresek” a számok, az elmúlt négy év alatt talán nem tűnt föl hogy egy kockás szoknyás pink pólós csajszi rázza a picsáját a színpadon? Hogy ugyanazokat a „slágeres” számokat énekli, ami a lemez 50%-át teszi ki? Vagy esetleg én hunyjak szemet azelőtt, hogy a koncerteken a legnagyobb sikert a mai napig is a kommersz feldolgozások, (azon belül is főleg a 80as évek new-wave pop sikere a 99 Lufballons) érik el?
A nyugalmazott lázadóknak, akik azon vannak kiborulva, hogy ez a punk nem az a punk, amit ők megszoktak, ősei talán nem ugyanezzel az ellenségeskedéssel fogadták annó az új zenei elképzeléseiket?
Annak pedig, aki hadjárat szerűen kutatja fel a rólunk szóló fórumokat és fikáz, ha ennyire ért hozzá, nem lenne célravezetőbb a velünk töltött idejét inkább arra haszni, hogy nálunk jobbat és sikeresebbet csináljon? Én esküszöm, támogatnám.
Tudjátok mi az igazi anomália ebben az egészben? Hogy a szubkultúra által ellenpéldának tekintett kommersz és felszínes konformista társaság elfogad engem azzal együtt, hogy zenekarom van, hogy néha nincs kedvem trendi cipőkhöz, hanem bakancshoz van kedvem, vagy színes csíkokhoz a hajamban vagy bármihez. Az „igazi punk” ok (életforma szerint értelmezve lázadóak, a szabad egyéniség hívei) pedig képesek azért kiközösíteni, mert pink színű a honlapom, vagy értékelem a kor társ divatot, vagy mondjuk, nem vagyok olyan, mint ők.
Na persze, értem én. Ha már nem borul ki a „köznép” valamin akkor az rögtön kommersz és nem punk.
De vajon mi képmutatóbb? CSAK azért szeretni valamit, mert mindenki szereti? Vagy CSAK azért NEM szeretni valamit, mert mindenki szereti.
2008. november 17., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)